A 1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről 55. § szerint:

(1) A munkáltatónak oktatás keretében gondoskodnia kell arról, hogy a munkavállaló

• a) munkába álláskor,
• b) munkahely vagy munkakör megváltozásakor, valamint az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek változásakor,
• c) munkaeszköz átalakításakor vagy új munkaeszköz üzembe helyezésekor,
• d) új technológia bevezetésekor
  
  

elsajátítsa és a foglalkoztatás teljes időtartama alatt rendelkezzen az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés elméleti és gyakorlati ismereteivel, megismerje a szükséges szabályokat, utasításokat és információkat. Az oktatást rendes munkaidőben kell megtartani, és szükség esetén időszakonként – a megváltozott vagy új kockázatokat, megelőzési intézkedéseket is figyelembe véve – meg kell ismételni. Az oktatás elvégzését a tematika megjelölésével és a résztvevők aláírásával ellátva írásban kell rögzíteni.

(2) Az (1) bekezdésben előírt ismeretek megszerzéséig a munkavállaló önállóan nem foglalkoztatható.

(3) Az oktatási tematika elkészítése munkabiztonsági és munkaegészségügyi szaktevékenység.

A munkavédelmi oktatás során számos témát le lehet fedni, mint például:

• Alapvető munkavédelmi ismeretek: Biztonsági alapelvek, kockázatkezelés, személyi védőeszközök használata stb.
• Veszélyek és kockázatok: Vegyi anyagok, tűz, baleseti veszélyek stb.
• Elsősegélynyújtás: Az elsősegélynyújtás alapelvei és gyakorlati tudnivalók.
• Munkahelyi egészségvédelem: Ergonómia, pszichoszociális tényezők stb.
• Törvényi előírások: Az adott ország munkavédelmi törvényeinek és előírásainak megértése.

Az oktatás helyszíni vagy online formában is megvalósítható.

A helyszíni munkavédelmi oktatás a tényleges munkakörnyezetben zajlik, melynek kulcsfontosságú szerepe van abban, hogy a munkavállalók a saját munkakörnyezetükre vonatkozóan releváns ismereteket szerezzenek. Ez növeli a biztonsági tudatosságot és hozzájárul a munkahelyi balesetek és sérülések megelőzéséhez.

Az online munkavédelmi oktatás egy hatékony és kényelmes módja annak, hogy munkáltató a munkavállalók számára biztosítsa a munkavédelmi ismeretek és készségek elsajátítását. Az ilyen típusú oktatás lehetőséget teremt arra, hogy a résztvevők rugalmas időbeosztásban sajátítsák el az szükséges információkat, és csökkentse az esetleges időbeli és térbeli korlátokat.

Az online munkavédelmi oktatás előnyei közé tartozik:

• Rugalmas időbeosztás: A résztvevők saját ütemükben haladhatnak.
• Költségcsökkentés: Nem szükséges utazás vagy helyszíni tréningek megszervezése.
• Hozzáférhetőség: Bárhonnan elérhető, ahol internetkapcsolat van.

A vállalkozás vállalja helyszíni és online oktatás keretében is az oktatási tematika elkészítését a munkáltatóval együttműködve, mely alkalmazkodik az adott szervezet igényeihez, és biztosítja munkavállalók számára a szükséges tananyagot a biztonságos munkavégzéshez.

A vállalkozás az oktatás elvégzéséről igazolást állít ki, mely igazolás segít a munkáltatónak dokumentálni, és szükség esetén bizonyítani, hogy a munkavállalók megértették és elsajátították a munkavédelmi szabályokat és eljárásokat.

Az igazolás tartalmazza:

• részvevők nevét, 
• a részvétel dátumát, 
• és a sikeres teljesítést. 

A munkavédelem a szervezett munkavégzésre vonatkozó biztonsági és egészségügyi követelmények és az ezeket megvalósító szervezetek, intézmények, eszközök, előírások összessége.

A munkabiztonság a munkakörülmények és a munkavégzés szabályait határozza meg, ill. ezek betartását ellenőrzi. Feladata a balesetek megelőzése, a bekövetkezett balesetek kivizsgálása, intézkedések, hogy a baleset ne ismétlődhessen meg.

A munkabiztonság a balesetek megelőzésére olyan munkakörülményeket alakít ki, amelyek kiküszöbölik a veszélyforrásokat, ill. megóvják azoktól a dolgozókat.

A Munkavédelmi Törvény (1993. évi XCIII. törvény) végrehajtási rendelete, az 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet 2. számú melléklete ismerteti a munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező személy foglalkoztatásának feltételeit. Minden munkáltatónak tevékenysége, veszélyességi besorolása és a munkavállalók létszáma alapján meghatározható, hogy kötelező-e munkavédelmi szakképesítésű személyt foglalkoztatni.

Cégünk vállalja a jogszabályban előírt óraszám alapján és létszámmal a munkavédelmi szaktevékenységet.

A Munkavédelmi Törvény 54. § (2) bekezdése szerint: ha a munkáltatónak legalább egy fő alkalmazottja van, akkor a munkavédelmi kockázatértékelést kötelező elvégeztetnie, még akkor is, ha nem veszélyes tevékenységet folytat.

A munkáltató a kockázatértékelést és megelőző intézkedéseket első alkalommal legkésőbb a munkáltató tevékenységének megkezdésétől számított egy éven belül, azt követően indokolt esetben köteles elvégeztetni és azt három évenként felülvizsgáltatni.

Soron kívül kell elvégezni, illetve felülvizsgálni a kockázatértékelést, ha a kockázatok lényeges megváltozásával munkabaleset, fokozott expozíció, illetve foglalkozási megbetegedés hozható összefüggésbe.

• Kockázatelemzés-értékelés elkészítése, és az előírt éves felülvizsgálat elvégzése
• Kockázatelemzés alapján védőeszköz juttatás kidolgozása
• Kockázatértékelése alapján Intézkedési terv készítése
• Tevékenységet érintő változások lekövetése a kockázatértékelés rendszerében
• Biológiai kockázat elemzés egészségügy és szociálistevékenységre

A 2000. évi. XXV. Törvény 19 § és a 25/2000. (IX. 30.) EüM- SzCsM együttes rendelet 5. §-ában foglaltak alapján a kémiai kockázatbecslés elkészítése minden munkahelyen kötelező. Az elemzések tartalmi követelményeit a 44/2000 (XII. 27. ) EüM rendelet 3. számú melléklete és a 1272/2008/EK rendelet szabja meg.

Változott a veszélyes vegyi anyagok piktogramjaira vonatkozó előírás, illetve az R és S mondatok helyet a gyártók már H és P mondatokat alkalmaznak a címkéken és a Biztonsági adatlapokon is! A REACH rendelet helyett a CLP szabályozás lépett hatályba a veszélyes anyagok jelölésével kapcsolatban.

A kémiai biztonsági jogszabályokban foglalt alapelv: a veszélyes anyaggal, illetve a veszélyes készítménnyel kapcsolatos tevékenységet úgy kell megtervezni és végezni, hogy a tevékenység az azt végzők és más személyek egészségét ne veszélyeztesse, a környezet károsodását, illetve szennyezését ne idézze elő, illetőleg annak kockázatát ne növelje meg.

A veszélyes anyaggal, illetve veszélyes keverékekkel végzett tevékenységet a tevékenység megkezdése előtt a veszélyes anyagokkal és a veszélyes készítményekkel kapcsolatos egyes eljárások, illetve tevékenységek részletes szabályairól szóló 44/200.(XII.27.) EüM. rendelet alapján be kell jelenteni a tevékenység gyakorlásának helye szerint területileg illetékes kistérségi népegészségügyi intézet, fővárosi kerületi népegészségügyi (a továbbiakban együtt: kistérségi népegészségügyi intézet) intézetének.

Stressz

A stressz szót általánosan használjuk a mindennapokban, azonban a pontos jelentésével kevesen vannak tisztában. Az orvosi és tudományos értelemben használt kifejezést Selye János magyar kutató vezette be, eredetileg a szervezet által bármilyen igénybevételre adott, nem specifikus válaszként fogalmazta meg.

Egyéni védőeszköz minden olyan készülék, felszerelés, berendezés, eszköz, amelynek az a rendeltetése, hogy egy személy viselje vagy használja az egészségét, valamint a biztonságát fenyegető egy vagy több kockázat elleni védekezés céljából (kockázatok megszüntethetőek, vagy a még elfogadható szintre korlátozhatóak). Ehhez azonban az szükséges, hogy kockázatnak kitett dolgozó rendelkezésére bocsátott egyéni védőeszköz legyen képes az egészséget károsító hatások kivédésére, vagyis rendelkezzen az adott kockázat típusának, és mértékének megfelelő védelmi szinttel.

Az egyéni védőfelszerelést pénzben megváltani nem szabad!

Azonnal ki kell cserélni minden olyan védőeszközt, amin sérülések, szakadások, repedések vagy bármilyen más elváltozások láthatóak. Csak az ép állapotú védőeszköz rendelkezik megfelelő védőképességgel.

A védőeszközök típusai:

• fej védelmére (védősisakok, sapkák, fejkötők, hajhálók)
• hallásvédelem (fültokok, füldugók)
• szem- és arcvédelem (szemüvegek, búvárszemüvegek, röntgensugár-védőszemüvegek, lézersugár-védőszemüvegek, arcvédő maszkok, hegesztő maszkok)
• légutak védelme (porszűrők, gázszűrők)
• kéz és kar védelme (védőkesztyűk, egyujjas kesztyűk, ujjvédők, könyökvédők)
• a lábfej és lábszár védelme (gyorsan kifűzhető vagy kikapcsolható cipők, lábujjvédő betéttel kiegészített cipők, antisztatikus cipők, védő csizmák)
• egész test védelme (leesés elleni védőeszköz, védő ruházat)

STRATÉGIA hatálya

A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 54. § (1) g. pontja alapján az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek a munkáltató területén és működési körén belüli megvalósítása érdekében - a jogszabályok és a szabványok keretein belül- az alábbi egységes és átfogó stratégiát alakítjuk ki.

Hatálya kiterjed a munkáltató munkafolyamataira, a technológiáira, a munkaszervezésére, a munkafeltételekre, a szociális kapcsolatokra és a munkakörnyezeti tényezők hatására;

Személyi hatálya kiterjed a vállalkozásnál munkaviszonyban álló állandó, és alkalmi munkavállalókra és a munkavégzés hatókörében tartózkodókra.

ALAPELVEK

A munkáltató a stratégiát az alábbi alapelvek figyelembevételével alakította ki.

a) a veszélyek elkerülése;
b) a nem elkerülhető veszélyek értékelése;
c) a veszélyek keletkezési helyükön történő leküzdése;
d) az emberi tényező figyelembevétele a munkahely kialakításánál, a munkaeszközök és munkafolyamat megválasztásánál, különös tekintettel az egyhangú vagy kötött ütemű munkavégzés időtartamának mérséklésére, illetve káros hatásának csökkentésére, a munkaidő beosztására;
e) a műszaki fejlődés eredményeinek alkalmazása;
f) a veszélyes helyettesítése veszélytelennel vagy kevésbé veszélyessel;
h) a kollektív műszaki védelem elsőbbsége az egyéni védelemhez képest;
i) a munkavállalók megfelelő utasításokkal történő ellátása.

A munkavédelmet érintő intézkedések és a munkavégzés során a fenti általános alapelveket kell figyelembe venni, kivéve ha jogszabály, szabvány, kezelési utasítás ezzel ellentétesen rendelkezik.

A baleset és a munkabaleset fogalma

A baleset az emberi szervezetet ért olyan egyszeri külső hatás, amely a sérült akaratától függetlenül, hirtelen vagy aránylag rövid idő alatt következik be, és sérülést, mérgezést vagy más egészségkárosodást, ill. halált okoz.

A munkáltatónak kötelessége a három éven belül tudomására jutott munkahelyi sérüléseket, munkabaleseteket kivizsgálni és nyilvántartásba venni. A munkakieséssel járó balesetekről a Munkavédelmi Törvény előírásai szerinti munkabaleseti jegyzőkönyvet kell kitölteni.

Mvt. 64. § (1) Azt a munkabalesetet, amely esetében a munkavállaló több mint három munkanapon át nem volt munkaképes, valamint a foglalkozási megbetegedést és a fokozott expozíciós esetet be kell jelenteni, ki kell vizsgálni és nyilvántartásba kell venni.

A súlyos balesetek kivizsgálásához a munkáltatónak munkabiztonsági szakembert és a foglalkozás-egészségügyi szolgálat orvosát be kell vonni.

Ennek keretében vállaljuk a munkabalesetek előírás szerinti kivizsgálását, a jegyzőkönyv elkészítését és nyilvántartását a vállalkozóval együttműködve.